A referencia időtartam helyes számítása közbeszerzési eljárásokban

Közbeszerzési eljárásokban szinte minden esetben találkozunk referencia-előírással a műszaki-gazdasági alkalmassági minimumkövetelmények között, tekintettel arra, hogy a referencia, mint a múltbéli tapasztalat az ajánlatkérők szemében releváns szűrő az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmassága körében. A referenciamunka alkalmassági követelményként való előírásával az az ajánlatkérő célja, hogy meggyőződjön arról, az ajánlattevő korábban szerződésszerűen teljesített már hasonló tárgyú és volumenű munkát.

A referenciák vonatkozásában a mindennapi gyakorlatban – főként ajánlattevői oldalon – gyakran okoz félreértéseket a referencia igazolásának a megfelelő módja, ekörben sokan azt hiszik – tévesen –, hogy a hétköznapi szóhasználattal egyezően a referenciákat közbeszerzési eljárásokban is minden esetben a korábbi megrendelő által kiállított referenciaigazolással kell igazolni, ez azonban téves gondolkodás, ahogy ezt korábbi bejegyzésünkben már részletesen kifejtettük.

Mostani bejegyzésünkben a referenciákkal kapcsolatos másik problémakört, a referencia időtartam számítását szeretnénk tisztázni a vonatkozó jogszabályok tükrében, tekintettel arra, hogy etekintetben is nagyon sokféle ajánlatkérői gyakorlattal találkozunk a mindennapokban, így nem csoda, ha néha az ajánlattevők sem tudják, hogy mi a követendő irány, ebben szeretnénk segítséget nyújtani.

A 321/2015. Korm. rendelet 21. § (1), (2) és (3) bekezdéseinek a) pontjai az alábbiak szerint rendelkeznek a közbeszerzési eljárásokban előírható referenciák vizsgálati időtartamáról:

21. § (1) bekezdés a) pontja:

„...

a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szállításokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte;"

21. § (2) bekezdés a) pontja:

"...

a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles az öt év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított nyolc évben teljesített építési beruházásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte"

21. § (3) bekezdés a) pontja:

"... a) az eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított hat évben teljesített szolgáltatásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte”

A fentiek szerinti referenciaidőtartam(ok) számításának helyes módja a hatályos jogszabályok alapján a következő, egy konkrét példával bemutatva: 

• Egy árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban a felhívás feladásának napja: 2022.07.04.

Ekörben kiemelendő, hogy a referencia időtartam számítása nem a felhívás megjelenésétől, hanem a felhívás feladásától (nem hirdetményes eljárásoknál a megküldésétől) számítandó. Ez a nap uniós értékhatárt elérő eljárások esetében az a nap, amikor a hirdetményt a Közbeszerzési Hatóság megküldi közzétételre az EU Hivatalos Lapja részére, uniós értékhatárt el nem érő eljárások esetén pedig az a nap, amikor Ajánlatkérő megküldi a hirdetményt közzétételre a Közbeszerzési Hatóság részére. 

• Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzíti, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított három év referenciáit kívánja vizsgálni. 

• A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint: „Az e törvényben meghatározott határidők tekintetében a napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.” 

• A Kbt. 48. § (1) bekezdésének második mondata szerint az eljárást megindító felhívás szerinti, igazolandó időszak (3 év) esetében a kezdőnapnak az a nap minősül, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik, azaz jelen esetben a kezdőnap 2022.07.04. 

• A Kbt. 48. § (1) bekezdésének első mondata szerint a hónapokban megállapított időtartamba a kezdőnap nem számít bele, ezért 2022.07.04-e sem. 

• A Kbt. 48. § (4) bekezdésében – minden egyéb alkalmazási feltétel előírása nélkül – a jogalkotó kifejezetten azt rögzítette, hogy a hirdetményben megjelölt határidő a hirdetmény feladását követő napon kezdődik. 

• Mivel az ajánlatkérő a vizsgált időszakot az eljárást megindító felhívásban, mint hirdetményben jelölte meg, ezért ezen időtartam a feladását követő napon, vagyis 07.05-én kezdődik. 

• A Kbt. 48. § (2) bekezdése szerint az években megállapított időtartam (jelen esetben a 3 év) azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Jelen példa szerint az időtartam (azaz a 3 év) lejáratának a napja 2019.07.05. (mivel a kezdőnap 07.04, a számánál fogva ezt követő nap 07.05.). Itt vizsgálandó, hogy ez a nap munkanap-e (jelen példában igen), amennyiben nem, úgy a Kbt. 48. § (3) bekezdése alapján a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

Fentiek nyomán 2019. július 5-től 2022. július 5-ig kellett az eljárást megindító felhívás szerinti referenciaidőszakot igazolni.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1a), (2a) és (3a) bekezdései 2017. június 1. napja óta rendelkeznek arról, hogy az árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén előírt három év teljesítéseinek az igazolásakor az ajánlatkérő a három év alatt befejezett, de legfeljebb hat éven belül megkezdett, hat év teljesítéseinek igazolásakor pedig a hat év alatt befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett szállításokat és szolgáltatásokat veszi figyelembe, építési beruházás esetén előírt öt év teljesítéseinek igazolásakor az ajánlatkérő az öt év alatt befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett, nyolc év teljesítéseinek igazolásakor pedig a nyolc év alatt befejezett, de legfeljebb tizenegy éven belül megkezdett építési beruházásokat veszi figyelembe. Az ajánlatkérő - ha a verseny biztosításához szükségesnek ítéli - korábban megkezdett teljesítéseket is figyelembe vehet, amennyiben ezt jelzi az eljárást megindító felhívásban. Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megjelölni, hogy hány éven belül megkezdett teljesítéseket vesz figyelembe.

Ezen időtartamok kiszámításánál is pontosan a fentiekben leírtak szerint kell eljárni.